A középkorban Nyíradonynak már volt református közössége. Az 1600-as évek elejéről ismerjük az itt szolgált lelkészek neveit is. 1670-től új telepesek éltek Nyíradonyban, református vallású hajdúk. Ám egy legenda szerint, egy éjszaka alatt mindenüket összepakolták és a nagyobb hajdúvárosokba távoztak. Ez 1715-1720 között történt, aminek a lényegét több összeírás is bizonyítja. Hajdúböszörmény későbbi református anyakönyveibe több helyen beírták: „Adonyból jött”, „Adonyba való”. Templomuk 1784-ben még állt a debreceni út környékén.
Az 1880-as évektől a nyíradonyi református szórvány közösség Nyírmihálydihoz csatoltan működött. 1932-ben aztán megindult egy új nyíradonyi református anyaegyház közösség szervezése. A korábbi jegyző házát vásárolták meg, azt építették át, kétharmada templom, a többi lelkészi lakás lett. Az épülő egyházat 1936-ban meglátogatta a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki engedélyezte az anyaegyházközség létrejöttét.
A templomot és a haranglábat 1937. május 9-én szentelték fel, és Hetey Sándort beiktatták Nyíradony református lelkészének. Az ünnepség keretében a harangláb gömbjébe emlékirat került, melynek utolsó sora a jövő generációinak szól: „Többet tegyetek egyházunkért, mint mi, ma élők!” A hagyomány szerint Hetey Sándor úgy jött Nyíradonyba, hogy a kisujját nem volt hova letennie, és amikor meghalt az egyháznak temploma, lelkészi és tanítói lakása, gyülekezeti terme, földjei és erdeje volt. 2017-ben volt 80 éves a Nyíradonyi Református Egyházközség.
Az egyházközség 1936 óta hat lelkésze, illetve nyolc segédlelkésze volt. Jelenlegi lelkésze Suszter Szabolcs, aki 2014 óta szolgál a gyülekezetben.
A közösségben sokáig nem volt folyamatosan lelkész. Az új lelkész szolgálatához kapcsolódóan jelentek meg fiatal felnőttek, kisgyermekes családok, akikkel növekedett a közösség. Reménységünk, hogy a jövőben is folyamatosan lelki otthont tudunk nyújtani a hozzánk kapcsolódóknak. S.D.G.
Suszter Szabolcs
lelkipásztor